Zalán Tibor legutóbbi, királylányos könyve (Királylányok könyve) után ezúttal vérbeli fiús könyvet írt. Lányok nem is szerepelnek a történetben, csak tündérek. Daninak, a nevelőintézetben élő kisfiúnak meg kell találnia a jó tündért, aki talán képes feloldani a családtörő átkot. Az út azonban különösen erőt próbáló, még egy sokat edzett, senkitől meg nem rezzenő intézetis számára is, és korántsem biztos, hogy Daninak sikerül visszakapnia a családját.
Egy 2009-es árverésen Poe első kötete, a Tamerlane és más versek is indult. A könyv mindössze 40-50 példányban, névtelenül jelent meg Bostonban. Olyan ritka, mint a fehér holló, így a Christie’s rekordösszegre számított. A becslések helyesnek bizonyultak, a kötetért 120 millió forintnak megfelelő összeget fizetett a következő tulajdonos.
Cormac McCarthy, a Nem vénnek való vidék írója 2009-ben árverezte el írógépét, amelyen öt millió szót gépelt le az utóbbi ötven év során. Az Olivetti típusú írógépet a ’60-as évek környékén vásárolta McCarthy egy Knoxville-i zálogházban 50 dollárért. A leütési ár végül a Christie’s által előzőleg becsült 20 ezer dollár több mint tízszeresét is meghaladta!
Talán vannak, akiknek nem cseng újszerűen Fésűs Éva meséjének címe. A palacsintás király - amelyből mesefilm is készült a hetvenes években – a Cerkabella Kiadó jóvoltából, Békés Rozi illusztrációival kísérve kapott új köntöst, hogy a ma korosztályának is elmesélje Éliás királyfi és Kökényszemű Katica történetét.
Charles Darwin elmélete kiállta az idők próbáját. Mégis, amikor a legtöbb bizonyíték támasztja alá az evolúció elméletének hitelességét, megdöbbentően nagy tömegek hisznek abban, hogy minden úgy történt, ahogy a Genezis könyvében le van írva: a Föld csupán tízezer éves, és az összes faj egy időben keletkezett, csodás isteni beavatkozásra. Dawkins birokra kel velük és lesújt könyvével.
Miért kavart ekkora port az Imprimatur megjelenése és miért tiltották be Olaszországban? Mi köze a könyvnek a szeptember 11-ei terrortámadáshoz? Mit tett XI. Ince, amit nem kellett volna? Hogyan kell elképzelnünk egy pápa szentté avatásának folyamatát? Az olasz íróházaspárral budapesti látogatásuk alkalmával beszélgettünk.
„A legképtelenebb igazságoknak, fiam, amelyek egyébként a legsötétebbek is, soha nem marad nyoma.” – mondja Atto Melani az Imprimatur egy lapján. Ezt a mondatot próbálja Rita Monaldi és Francesco Sorti megcáfolni: minden nyomot és dokumentumot felkutatnak a 17. század végi Európa pestis és török sújtotta történelméről, hogy aztán regény formájában az olvasó elé tárják. A fikció és valóság, fantázia és történelmi tények egymásba fonódó bizonytalanságában vergődő olvasó tudásszomja számára az Imprimatur minden szava egy korty kétség: talán egy pillanatra csillapítja, de lehet, hogy hosszú távon csak fokozza a szomjúságot.
Egy vaskos irodalomtudományi munka a jelenlegi olvasási szokásokat és szövegértési anomáliákat figyelembe véve már önmagában ironikus jelenség, különösen, ha a kötet alapvetően olvasóbarát tanulmányainak lehetséges közönségére gondolunk. Bazsányi Sándor írásai elsőre ugyanis zavarbaejtően könnyednek tűnnek, gondolatmeneteiben mintha mindvégig egy apró kis jelzőfény világítana: „erre gyere, engem kövess, olvasó”, így pedig még a súlyos szakkifejezések sem akadályozhatják a naiv vándort célja elérésében. Ez az olvasmányosság ugyan nem megy a tudományos alaposság rovására, csupán azt a kérdést veti fel, hogy akad-e olyan olvasó, aki pusztán élvezetből vág neki a szövegnek? (Ficsor Benedek kritikája)
„Néha az az érzésem, hogy egy regényhős vagyok egy olyan könyvből, melynek az utolsó oldala már meg van írva.”– mondja Chájim, a kabbalista. „És persze kíváncsi vagy, hogyan végződik?” – kérdezi tőle Ábrahám, a gazdag textilkereskedő. „Hát persze. De mégse szeretném megnézni, mi van az utolsó oldalon, mert azzal elrontanám az olvasás örömét, pedig igen vastag a könyv.” – válaszolja erre Chájim.
Az Amszterdamban élő belga író elmesélte, hogyan vált valóra gyermekkori álma, hogyan szeretett bele a kabbalába, hogyan ismétlődött meg a regényében szereplő „rémálom” a valóságban. Elárulta, mi a különbség közte, Dan Brown és Paolo Coelho között, és beszélt arról, mit keresünk ezen a világon, hol lakik Isten, hogyan teljesíthetjük ki önmagunkat és hogyan fogja megváltoztatni a könyve az életünket.
