Talán vannak, akiknek nem cseng újszerűen Fésűs Éva meséjének címe. A palacsintás király - amelyből mesefilm is készült a hetvenes években – a Cerkabella Kiadó jóvoltából, Békés Rozi illusztrációival kísérve kapott új köntöst, hogy a ma korosztályának is elmesélje Éliás királyfi és Kökényszemű Katica történetét.
Szakmai körökben még nem tisztázott, merre található pontosan Dínom-Dánom ország. Az biztos, hogy három országgal is határos – Bergengóciával, Óperenciával és Teketóriával –, és az is, hogy az ország közepe egy hatalmas terített asztal. Az asztal körül Tóbiás király és kísérete múlatja az időt, igazi karneváli hangulat uralkodik. A királynak akkora a hasa, hogy ezüsttálcán viszik előtte, nehogy belebotoljon. Fasírozott generális fánkszaggatót visel a csizmáján. A sarkantyút véres csatában veszítette el. Lapocka udvari tányérnyaló, de annyit dolgozik, hogy egy szabad borjúnyúzó péntekje sincsen.
Tóbiás király történetírói azt jegyzik fel, hány palacsintát evett meg a király. A hónapok is úgy következnek egymásra: disznótor hava, farsangi fánk hava, sonkahónap. A legfontosabb a palacsinta hónap. A király ugyanis a gasztronómia bolondja, kedvenc étele pedig a palacsinta. Bármelyik gyermek elirigyelné a királyságát, ha nem tudná, milyen praktikák folynak a háttérben.
Derelye, a főszakács ínycsiklandó étkeket készít Tóbiás királynak (palacsinta, csörögefánk, túrós csusza, pecsenye, habos torta és palacsinta). Mint egy magára valamit is adó nagymama, rendelést is felvesz, sőt megpróbálja teljesíteni a legelrugaszkodottabb kívánságokat is. Derelye azonban mindezt nem teszi ingyen. Titokban ő a legfőbb intrikus, fakanalával a kezében vezényel, és nagyravágyó feleségével kart karba öltve a javak újraelosztásán dolgozva viszi romlásba Dínom-Dánom országot. Csalárdul veri át Tóbiás királyt: ha nem is az orránál, de a hasánál fogva vezeti. A háta mögött lopott holmikkal üzletel, pereputtya elárasztja az udvart.
Megelégeli az álságos tivornyákat Éliás királyfi. Ákombákomtól, az udvari tudóstól kér tanácsot, aki felüti az egyik egérrágta könyvet, és azt találja benne, a királyfinak meg kell házasodnia, hogy kézbe vehesse Dínom-Dánom ország sorsának irányítását. Éliás királyfi így álruhát ölt, immár a mocsoládi erdőkerülőhöz hasonlít. Hamar meg is találja szíve választottját, ha nem is ment ez teljesen egyedül: a patak csobogása szolgált útbaigazításképpen. Már-már minden a helyes kerékvágásba szökkenhetne, de Derelye közbelép. Álnok szavainak köszönhetően a király majdhogynem úgy házasítja ki fiút, ahogy a királykisasszonyokat szokták. Nagy sorokban kígyóznak a leányok, hogy kiállják a próbatételt: megsüssék a hetvenhét palacsintát, de úgy, hogy egy sem ragad le közülük, egy sem szakad el, és elnyerjék Éliás királyfi kezét. Éliás királyfi – jó királylány módjára a legmagasabb toronyba bezárva kénytelen várni a végeredményt. De szerencsére Csöröge, az örökké bukfencet vető udvari bolondnak megvan a magához való esze és kézbe veszi az események irányítását.
Fésűs Éva meséje, A palacsintás király talán nem ismeretlen a felnőttebb gyerekek között: egyszer már megjelent 1999-ben, a Szent Gellért és a Kairosz kiadónál, sőt 1973-ban mesefilm is készült belőle, Katkics Ilona rendezésében.
Az udvari karneváli hangulatát festő illusztrációk leginkább japán fametszetek kurtizán ábrázolásait idézik. Felcicomázott alakok, kipirosított arccal, maszkkal, parókával takarják igazi lényüket. Képmutatók, akik álarcot hordanak. Néhány apró részletből kiderül, hogy a mesei szereplők a mai korral is köszönőviszonyban vannak, sőt mi több, igen aktuálisak: egyikük olyan maffiaszemüveget visel, mintha A keresztapából lépett volna elő, a másik pedig úgy néz ki, mint David Bowie sztájlisztja.
Éliás királyfi világának szereplői körül nincs effajta felhajtás, tekintetük nyílt, ruhájuk természetes. Nincs mit leplezniük. Éliás királyfi, Kökényszemű Katica, a gyönyörű és kedves kukutyini lány, Csöröge, a virgonc csörgősipkás udvari bolond és Ákombákom, a száznyolcvan éves udvari tudóst – akinek gyakorta okoz vesződséget háromméteres szakálla – végig megőrzik józan eszüket, ellenállnak minden fortélynak és ez Békés Rozi rajzain is jól nyomon követhető. Dínom-Dánom ország története élvezetes olvasmány szülőknek és gyermekeknek egyaránt.
