Bookfenc

Pi medvebocsként bolyong a világban és hintázó-pajtást keres. Egy darabig csüng a Hold sarlóján, majd találkozik a harállyal, a harmonával és a csirkákkal. Közben arról tud meg nagyon sokat, mit jelent a barátság. És közben maga is megváltozik.

Az íróval a könyvekhez fűződő viszonyáról beszélgettünk, első olvasmányáról, a Robinsonról és egy másik elsőről, az Egri csillagokról, meg a túlkínálatról és az írás reményéről. Kornis Mihály antikváriumi tapasztalatait is megosztotta velünk, sőt, azt is elmesélte, hogyan találta meg gyermekkori Micimackóját 50 évvel később az Astoria Antikváriumban.

Tatu és Patu egy őrült testvérpár, akik kíváncsi, ugyanakkor ferde szemmel nézik a felnőttek világát. Furaváron laknak és nem tétlenkednek: inkább utánajárnak a dolgoknak, felderítést tesznek, vagy éjszaka megálmodják legújabb találmányaikat. Útjukat – bárhol járjanak is – nevetés szegélyezi.

A több mint 600 antikváriumtulajdonost magába tömörítő Provincial Booksellers Fairs Association (lefordítva körülbelül: Vidéki Könyvkereskedők Üzleti Szövetsége) az Oxfam jótékonysági szervezetet okolja a használt könyvkereskedések tömeges csődjéért.

A horgászás a világ egyik legunalmasabb dolga. Biztos azért, mert a halakon sok minden múlik, ők pedig nem annyira szórakoztató lények. Nem úgy Samu, aki - ha kell - egy villával precízen combon szúrja apját, hogy kicsit megnoszogassa, mert az sorra elsumákolja a közös horgászkirándulásra tett ígéreteinek beváltását. Így már nem bánom, hogy Samu a világ legunalmasabb dolga iránt vágyakozik. Hiszen ez a könyv arról szól, hogy mindenkinek van egy álma, amelyhez hűnek kell maradnia, mert ha nem, akkor az álmok elcsavarognak és szörnnyé változnak.

A magyar könyvkiadás úgy körbelőtte a Bloomsdayt, mint Karinthy káplára a céltáblát. Június 16-a annak ellenére okoz gondot, hogy a dublini mulatságok után – amelyek végigkövetik az Ulysses stációit – immáron Szombathelyen is megemlékeznek Joyce-ról, és a regény magyar vonatkozásairól. A lövöldözést Gáspár Endre kezdi, aki először eltalálja a napot, egy oldallal később azonban (sajtóhiba?) már június 1-jét emleget. Az 1974-es, Szentkuthy-fordítás fülszövege május 16-ára teszi a nevezetes napot, Ungvári Tamás, majd pedig egy 1998-as újabb kiadás is július 16-ába trafál bele.

Györe János – miután elkészült Abonyi Lajos pályája című munkájával – többeknek is küldött tiszteletpéldányt – Ady Lajosnak és Ágai Adolfnak biztosan. Ady Endre öccse és a sokat utazó, humorista író egyaránt képeslapot küldött válaszként, mégis különféleképpen köszönte meg a gesztust.

"A Kádár-kor egyik kulcskérdése volt, hogy képes-e olyan generációkat teremteni, amelyek a rendszer bázisaiként szolgálhatnak. Ezért a hatalom különböző szintjei  mindent megtettek annak érdekében, hogy felügyeljék és befolyásolják a fiatalok szocializációjának folyamatát."

A Mindennapok Rákosi és Kádár korában című tanulmánygyűjtemény után, a könyvhétre jelent meg Horváth Sándor önálló, Kádár gyermekei címet viselő kötete, amely az 1960-as évek fiataljait vizsgálja és lázadásukra próbál magyarázatot találni. A szerzővel a közelmúlt megértésének folyamatáról, a történész hivatásáról, a Kádár-kor nosztalgiájáról beszélgettünk, és arról, hogyan határozta meg a korszak intézményrendszere, ideológiája, politikája az emberek mindennapjait.

Papp Richárd Miért kell Kohn bácsinak négy hűtőszekrény? című kötete a humor szemszögéből mutatja be egy budapesti zsidó közösség mindennapjait. A rengeteg vicc, anekdota és helyzetkomikum mellett az olvasó megismerheti a zsidó vallást, a zsidó humor kulturális hátterét, a humor természetrajzát általában, és azt is leszűrheti a kötetből, hogyan gondolkodik egy antropológus. A kötetről Papp Richárddal beszélgettünk.