Tatu és Patu egy őrült testvérpár, akik kíváncsi, ugyanakkor ferde szemmel nézik a felnőttek világát. Furaváron laknak és nem tétlenkednek: inkább utánajárnak a dolgoknak, felderítést tesznek, vagy éjszaka megálmodják legújabb találmányaikat. Útjukat – bárhol járjanak is – nevetés szegélyezi.
Emlékszem egy könyvre gyerekkoromból, Hogy is működik? volt a címe. Nagyalakú, nehéz kötet volt, nem véletlenül: mamutoknak kellett elférni bennük, akik bemutatták, hogy forognak, mozognak, röpülnek, gurulnak, vágnak, hasítanak a különböző ember alkotta szerkezetek. Rugók, csövek, csavarok, csodás összefüggések, azoknak a gyerekeknek, akik később feltalálók lesznek. Úgy látszik, megszületett ez a két gyerek: Tatu és Patu, akik nemrégiben nyilvánosságra hozták vadiúj találmányaikat a Tatu és Patu fura masinái című kötetben.
Olyan, mintha a bolondos testvérpár felnőttek nélkül maradt volna egy hatalmas lomtárban, ahol kedvükre garázdálkodhattak, jót nevettek a felnőttek egyszerű és unalmas használati tárgyain és a képzelet csavarhúzóinak segítségével sokkal ügyesebb és használhatóbb szerkezeteket tákoltak össze.
A gyermekek igényei szerint, a legjobb fantáziaelemekből válogatott, gondosan készített találmányok között olyanok szerepelnek, mint:
- a pocsolyakészítő-gép, amely a súlyos tócsaválságot hivatott megoldani (ugyan, melyik gyerek nem szeret pocsolyákban ugrálni?)
- mumusriasztó, ami segít elűzni az éjszakai szobaszörnyeket
- a pfújosétel-kijelző, amely a szájba kerülés előtt eltávolítja az úútált ételdarabokat
- embertengeri mentőmellény, amely segít életben maradni bármely felnőttek által szervezett expedíción, amely az emberáradatba vezet
...és sorolhatnánk.
Igen, ezek nem a megszokott találmányok, dehát a gyerekeknél jobb feltalálók nincsenek is. Vagy azoknál a felnőtteknél, akik gyerekfejjel tudnak gondolkodni. Aino Havukainen és Sami Toivonen, a finn szerzőpáros ezt teszi. Meghökkentően csodás ötleteket álmodnak képekké és néhol már annyira infantilisak, amennyire csak egy gyerek lehet az. Nyertek is díjakat Finnországban, többet is. A rajzok - bár helyenként zsúfoltak -, mégis a legapróbb részletekig kidolgozottak, így az első pillantásra kaotikus összképet tüzetesebben szemügyre véve minden szögletben találni valami érdekeset, vicceset.
Tatu és Patu találmányainak könyvét lapozgatva időnként az az érzése támad a meghökkent olvasónak, hogy egy rendhagyó TV-Shop adást lát. Na, nem azt a típusú reklám dömpinget, ahol ugyanazzal a többfunkciós késsel órákig répát vagdalnak, birkahúst szeletelnek, majd körmöt vágnak. Sokkal inkább mindennek az átírása és átrajzolása ez, ötletáradat, paródia, rajzos tréfák, verses humor - mikor mi illik. Gyerekes könnyedséggel szemlélni a jelenben elénk táruló életet, a fantázia szabadságát ütköztetni a felnőttek rendbe kényszerített világával úgy, hogy szülő és gyerek együtt nevessen - ezt nyújtja Tatu és Patu az olvasónak. 3 éves kortól 8 éves korig telitalálat, ezen felül azok számára ajánlható, akiknél az infantilizmus korral előrehaladva nő.
A testvérpár kalandjainak nem ez az egyetlen kötete. Tatu és Patu az óvodában és az ugyanők Helsinkiben kötetek még nincsenek magyarul, de a Tatu és Patu a munka hevében igen! Ebben a két hős gyakornoknak szegődik el a legkülönbözőbb helyekre: segítenek péknek, ácsnak, próbára teszik tudásukat a szerkesztőségben, bevágódnak a fodrászszalonban. Ez a kötet nem annyira a gyerekfantázia szülte elképesztő csodák tárháza - inkább Tesz-vesz város ismeretterjesztő világát idézi. Az egyes foglalkozásokat bemutató portfóliók rendkívül változatos képi világát Tatu és Patu szerepváltozásai varázsolják kedvesen nevetőssé.
