A magyar könyvkiadás úgy körbelőtte a Bloomsdayt, mint Karinthy káplára a céltáblát. Június 16-a annak ellenére okoz gondot, hogy a dublini mulatságok után – amelyek végigkövetik az Ulysses stációit – immáron Szombathelyen is megemlékeznek Joyce-ról, és a regény magyar vonatkozásairól. A lövöldözést Gáspár Endre kezdi, aki először eltalálja a napot, egy oldallal később azonban (sajtóhiba?) már június 1-jét emleget. Az 1974-es, Szentkuthy-fordítás fülszövege május 16-ára teszi a nevezetes napot, Ungvári Tamás, majd pedig egy 1998-as újabb kiadás is július 16-ába trafál bele.
Az Ulysses első magyar nyelvű kiadásához - amely 1947-ben, a Nova Irodalmi Intézetének kiadásában jelent meg ezer számozott példányban - a fordító, Gáspár Endre írt előszót. Az előszóban kétszer is szerepel a Bloomsday, először helyesen - 1904. június 16. -, másodszor, mindössze egy oldallal később, azonban lemarad egy 6-os: 1904. június 1-jére változik a dátum. Kappanyos András Ulysses, a nyughatatlan című tanulmányában említ egy hasonló elírást ugyanebből az évből, talán ez utóbbit magyarázhatja az előszó sajtóhibája. „Gáspár Endre szűkszavú előszavában - írja Kappanyos - egyetlen elírást leltem: »Finnigan's Wake« néven emlegeti a Finnegans Wake-et; valószínűleg csak hallomásból ismerte Joyce utolsó művét. Ehhez a kötethez külső szállítótól érkezett az ostobaság: példányomban volt egy 1947-es újságkivágat, amelyben az (m.) aláírású szerző a könyv megjelenése kapcsán megosztja velünk gondolatait, s túl azon, hogy június 1-jére teszi a Bloomsdayt"[1], satöbbi, satöbbi. Az előszóban nem egy elírás lelhető fel, hanem mindjárt kettő, az ostobaság pedig nem kívülről érkezik, hanem az előszó sajtóhibája lehet a felelős érte. Ennek a „szenvedélyesen vitatott, gyűlölt és magasztalt könyvnek", „melynek egész kiadásai estek áldozatául a hatósági üldözésnek, a pornográfia félig nevetséges, félig felháborító vádjára alapított elkobzásnak"[2], úgy látszik, még a dátuma is találgatás és vita tárgyát képezi, és legalább akkora a zűrzavar a Bloomsday dátuma körül, mint amely a mű egészének recepcióját meghatározta.
Az 1947-es kiadás azonban csak a kezdet. A lövöldözés egy bő negyedszázaddal később folytatódik. Az 1974-es Szentkuthy Miklós-féle fordítás hátsó borítójának szövege kicsit korábbra datálja a Bloomsdayt: május 16-ára. Érthetetlen, hiszen a Sükösd Mihály-féle utószóban helyesen szerepel a dátum.
1986-ban Ungvári Tamás ír utószót az Ulysseshez, a Bloomsdayt viszont többszöri próbálkozás után sem sikerül eltalálnia, ő egy hónappal későbbre, július 16-ára datálja. Minden bizonnyal ennek köszönhetően az Ulysses 1998-as kiadásának fülszövegében ugyanez a dátum szerepel: július 16-a.
Sajtóhiba, ideológia, tévedés? Joyce nyolc évig írta az Ulyssest, amely könyv alakban 1922-ben jelent meg. A megjelenés száz éves évfordulójáig még 13 év van hátra. Nem a legszerencsésebb szám, de arra talán elég, hogy addigra a magyar könyvkiadás újraírja a hibás dátumokat, és az irodalomtörténet jóvátegye ámokfutásait.
Eredménylista:
Bloomsday 1. - talált (1947, Gáspár Endre - előszó - 1904. június 16.)
Bloomsday 2. - nem talált (1947, Gáspár Endre - előszó, egy oldallal később - 1904. június 1.)
Bloomsday 3. - nem talált (Kappanyos András említette újságcikk - 1904. június 1.)
Bloomsday 4. - talált (1974, Sükösd Mihály - utószó - 1904. június 16.)
Bloomsday 5. - nem talált (1974-es kiadás - hátsó borító - 1904. május 16.)
Bloomsday 6. - nem talált (Ungvári Tamás - utószó - 1904. július 16.)
Bloomsday 7. - nem talált (1998-as kiadás - fülszöveg - 1904. július 16.)
[1] (Forrás: Kappanyos András: Ulysses, a nyughatatlan In: A fordítás és intertextualitás alakzatai, Anonymus, 1998. 203-219.)
[2] Részlet Gáspár Endre előszavából.
