Györe János – miután elkészült Abonyi Lajos pályája című munkájával – többeknek is küldött tiszteletpéldányt – Ady Lajosnak és Ágai Adolfnak biztosan. Ady Endre öccse és a sokat utazó, humorista író egyaránt képeslapot küldött válaszként, mégis különféleképpen köszönte meg a gesztust.
Györe János először 1907-ben publikálta Abonyi Lajos pályája című munkáját, amelynek 1914-ben egy bővített, függelékekkel ellátott kiadása is elkészült. Györe János az itt nyilvánosságra bocsátott képeslapok tanúsága szerint tiszteletpéldányt vagy kéziratot küldhetett többeknek is, így Ady Lajosnak és Ádai Adolfnak is.
Ágai Adolf komoly utazónak számított, aki bejárta egész Európát, Afrika és Ázsia egy részét, humoristaként pedig élceiről volt híres. Abonyi Lajossal is jó barátságot ápolt és Porzó álnéven írt is róla. Több útirajzot és útleírást is publikált ezen a néven, így az Utazás Pestről Budapestre című művet és a Vizen és szárazon című munkáját is. Rengeteg álneve volt forgalomban - Forgó János, Kappan Tóbiás, Csicseri Bors, Lengenádfalvay Kotlik Zirzabella, Hirviszi Bibicz Misi - de Györe Jánosnak küldött válaszlevelében természetesen polgári nevét használja. Ekkoriban már hetvenen erősen túl járó Ágai Adolf egy öregember kissé fáradt hangján, de meleg, barátságos szavakkal mond köszönetet Györe Jánosnak, akinek kötetéből az is kiderül, hogy neki is volt miért köszönetet mondania, hiszen Ágai Adolf személyes érintettsége okán adatokkal és dokumentumokkal nagyban segíthette az életrajzíró munkáját.
Ady Endre öccse, Ady Lajos 1913 és 1918 között az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny szerkesztője volt. Válaszlevelében megígéri, hogy a Közlöny következő számában megemlékezik Györe János kötetéről, habár az nem teljesen illeszkedik a pedagógiai jellegű folyóirat profiljába. Ennek ellenére Ady Lajos beváltotta ígéretét, és a Közlöny április 1-ei számában az alábbi rövid cikk jelent meg Györe János kötetéről:
„A derék és érdemes litterary gentlemann-nek, Abonyi Lajosnak Györe János m.-szigeti kartársunk - maga is abonyi-fi - személyében lelkes és szorgalmas életírója akadt, ki már másodízben, ezúttal kibővítve, bocsátja közzé az Abonyi pályáját rajzoló munkáját. A sok gonddal és - a valamikori személyes érintkezés melegéből is táplálkozva - szeretettel készült élet- és jellemrajz közvetlen hangjával igen vonzó képet ad Abonyi Lajosról, az emberről és az íróról.
A munkának növelik értékét a függelékül kiadott Arany-levelek és Abonyi önéletírása is. A szöveg és a képek csinos nyomása jó fényt vet fejlődő vidéki nyomdászatunkra.
Be."
Ágai Adolf Györe Jánosnak írt válaszlevele:
Bdpst XI/17.
Ngs
Györe János
Főgymn. Tanár urnak
Máramaros-Sziget
[bélyegző: 1913. november 18.]
Igen tisztelt Tanár uram,
Kopik a szemem, kopik a memoriám s egyéb nyavalyák is bolygatnak, amit öreg ember létemre panasztalan kell tűrnöm. De már tartozással megterhelni a lelkemet nem akarom.
:/:
T.i. ugy rémlik előttem, hogy én ugy a szíves küldeményére, mint a m. hó 30 kelt soraira még adósa vagyok a tartozó válasszal. Ha igy van, ne vegye rossz neven. Ha ment levelem, annál jobb. Ha nem, ismételnem is jól esik, hogy Abonyi Lajos szeretett gyerekkori barátomrol irt emlékműve a legjobb irodalmi essayk sorába tartozik. Epültem rajta s megvigasztalódtam. Hiába: közel a 80-hoz, mikor már nincs remélni valónk, az emlékezethez folyamodunk, melyet ön oly szépen és kedvesen ébresztett föl bennem.
Hálás hive: Dr. Ágai Adolf
Ady Lajos Györe Jánosnak írt válaszlevele:
Nagys.
Györe János dr.
ref. lic. tanár úrnak
Máramarossziget
Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny szerkesztőségébe
Budapest I., Ráth György-u. 8., III/17.
[postai bélyegző: 1915 már.-4. É10]
Kedves Barátom, kedves leveledet és könyvedet - a mai posta-viszonyok mellett ezt külön hangsúlyoznunk kell! - megkaptam. Köszönöm az elismerést is, a bírálatot is. Ez utóbbiból okulok - az előbbi nem fog elkapatni. Könyvedről, melyet nagy élvezettel és gyönyörűséggel olvastam - bár mi nem szoktunk szakbavágó művekről írni - a Közlöny április 1.-i számában megemlékezem. (március 15-én nem jelenik meg Közlöny.) - Szíves megemlékezésed - az Indárét (?) is - melegen viszonozza s a régi barátsággal ölel
Ady
