A több mint 600 antikváriumtulajdonost magába tömörítő Provincial Booksellers Fairs Association (lefordítva körülbelül: Vidéki Könyvkereskedők Üzleti Szövetsége) az Oxfam jótékonysági szervezetet okolja a használt könyvkereskedések tömeges csődjéért.
Míg tizenöt éve még megközelítől háromezerre rúgott az antikvár könyvesboltok száma, addig 2004-ben már csak ezerötszázat számoltak össze, amelyek közül az utóbbi néhány évben további üzletek voltak kénytelenek csődöt jelenteni, főleg vidéki kisvárosokban. A piacról kiszorult tulajdonosok a gombamód szaporodó Oxfam könyvesboltok számlájára írják a jelenlegi nehéz helyzetet.
Az Oxfam (Oxford Committee for Famine Relief, azaz Oxfordi Tanács az Éhezők Megsegítésére) alapítványt a második világháború idején, 1942-ben hívta életre Oxfordban néhány jóérzésű angol úr a szövetséges-blokád alatt álló Görögország éhezőinek megsegítésére. A kezdetben étel ellátmányokat biztosító szervezet a megalapítása óta eltelt csaknem hetven év alatt jócskán kibővült tevékenységi körrel és egyre változatosabb eszközökkel ma már egy 13 országot magába foglaló nemzetközi konföderációként működik.
Jótékonysági projektjeiket a magánfelajánlások mellett az úgynevezett jótékonysági boltok (charity shop) bevételéből finanszírozzák. Itt bárki leadhatja szükségtelenné vált használati tárgyait, ezeket az üzlet - természetesen igen kedvező áron - értékesíti, a hasznot pedig az Oxfam jótékonysági programjaira fordítják. A 'charity shopok' eredetileg jellegzetes ócskásüzletek voltak, ahol többnyire öreg hölgyek árultak használhatatlan kacatokat. Ahogy viszont az Oxfam egész tevékenysége, úgy a kis jótékonysági boltok működése is fokozatosan szélesebb körűvé vált és specializáltabb lett. A helyi „lomárudák" mellett egyre több „szaküzlet" nyílt meg, melyek különböző termékcsoportokra specializálódtak, mint például használt ruhák, bútor, vagy elektronikai cikkek. Legnagyobb sikere azonban a használt könyvkereskedéseknek van, amire bizonyíték az is, hogy az első könyvesbolt '87-es megnyitása óta 130-ra nőtt az Oxfam antikváriumok száma.
Ez viszont sokak szerint végzetes hatással van a használt könyvpiacra. Míg a független antikváriumok helyzete az utóbbi két évtizedben egyre kilátástalanabbá vált, addig az Oxfam könyvszekciója csak tavaly körülbelül 11 millió könyvet adott el, amivel összesen 19 millió fontot termelt, havi bevétele pedig 1,6 millió font körül mozgott.
A PBFA elnöke, Peter Moore és antikvárius kollégái elismerik ugyan az Oxfam jótékonysági tevékenységét, úgy vélik azonban, nem etikus a szervezet részéről, hogy nonprofit alapítványként - és persze annak minden jogi/anyagi előnyével - merőben üzleties eszközöket alkalmaz. Az Oxfam boltjait ugyanis - a szervezet alapítványi státusa révén - 80 %-os üzletiadó-kedvezmény illeti meg; emellett természetesen ingyen jutnak árukészletükhöz is, továbbá gyakran önkéntesekkel dolgoztatnak. Így nem csoda, hogy akár drága bevásárlóutcákban is tarthatnak fent üzleteket, sőt, felkészült PR csapatot és drága reklámpampányokat engedhetnek meg maguknak.
Az Oxfam Könyvek egyik vezető menedzsere, Suzy Smith azonban úgy véli, a gazdasági válság okolható az antikváriumok csődjéért, az Oxfam kivételezett helyzetével kapcsolatban pedig így nyilatkozott: „Igaz ugyan, hogy boltjaink kapnak kedvezményt, de a bérleti díjért, világításért, fűtésért ugyanannyit kell fizetnünk, mint bárki másnak, ami jóval nagyobb összeg, mint maga az adókedvezmény. A kedvezmény egyébként is minden jótékonysági boltra érvényes, nemcsak az Oxfam üzleteire, amit azért ítélt meg a kormány, hogy elismerje az adományozók és önkéntesek hozzájárulását - akár az Oxfam, akár más jótékonysági szervezetek ügyéhez. És persze minden, könyveladásból származó pénzt életek megmentésére fordítjuk szerte a világon."
Nem mindenki olyan borúlátó azonban, mint Peter Moore. Hannah Adcock, az Edinburgh Books munkatársa és a Westport könyvesztivál igazgatója például meggyőződéssel vallja, hogy korántsincs még leáldozóban a független antikváriumok napja. A használt könyvesboltok tulajdonosai igyekeznek lépést tartani a modern üzleti élet követelményeivel, nem is kevés sikerrel. Sokan saját honlapot tartanak fenn, mások internetes közösségi portálokon hirdetnek, vagy népszerű online üzleteken keresztül értékesítik a könyveket. Nem elhanyagolható az antikvárius szaktudása, és hosszú évek alatt szerzett tapasztalata, vagy vevőivel kialakított személyes kapcsolata sem, amit a szinte mammutcéggé nőtt Oxfam Books jószándékú amatőr segítői, vagy felkészületlen alkalmi dolgozói nem pótolhatnak. Ezért az igazi könyvbarátok Adcock szerint nem fognak elpártolni a kis, családias, de professzionális antikváriumoktól.
(P.Zs.)
