
Szolcsányi Ákos válaszában Édes Annáról és a hazajáró holtakról, Kosztolányi szabadverseiről, az író tehetetlenségéről és a körömlakklemosóról mint szükséges játékeszközről írt.

Szolcsányi Ákos válaszában Édes Annáról és a hazajáró holtakról, Kosztolányi szabadverseiről, az író tehetetlenségéről és a körömlakklemosóról mint szükséges játékeszközről írt.
2010 januárjában történt, hogy a bíróság felszólította a két idős örököst, akiknek megboldogult anyja Kafka-kéziratok egész kincsestárát őrizgette évtizedeken keresztül egy macskákkal elárasztott tel-avivi lakásban, hogy nyissa meg az irodalmi archívumot.

Kerékgyártó Istvánt a mondatok érdeklik. Egy jó mondatban még a csúnyácska szavak is megtalálják a helyüket – írja. A Trüffel Milán szerzője, miután ötvenévesen olvasta újra az Édes Annát, így vall Kosztolányiról: „Mindaddig, míg lesz magyar nyelv, lesznek, akik magyarul olvasnak, azt hiszem, ő a legnagyobbak közé fog tartozni.”
Szkárosi Endre elmesélte, hogyan választotta tizenhét évesen Kosztolányit a „Lenin alakja a magyar költészetben” témakör helyett az OKTV-n, és azt is, miért nem lehet elválasztani a nyelvvel való bánásmódot a képzelettől, az érzékenységtől, vagy akár a világirodalmi fogékonyságtól…

Demény Péter az Üllői úti fák alatt találkozott Kosztolányival először, de azóta az is kiderült, hogy nem lehet élni Hajnali részegség nélkül. Mindez ijesztő és nagyszerű, félelmetes és hihetetlen.

Gerőcs Péter alkalomadtán Kosztolányi Dezső szellemét kísérgeti Budapesten, aki néha nevet egy-egy szófordulaton, talán annak biztos tudatában, hogy a nyelvet sok időre vette birtokba.
Pap Károly 1938-ban, a Nyugat Kiadó és Irodalmi Rt.-nél megjelent könyvének címe – Azarel – hagyhat kétségeket az olvasóban, azonban a címlap belső oldalán az áll: „Ez a regény Azarel György gyermekkoráról szól.” Az író nem árul zsákbamacskát.
A magyar irodalom titkos fővonulata Arany Jánostól Weöres Sándorig vezet, azon a Kosztolányin keresztül, aki nagyon modern, hajlékony és játékos. Akinek szavai olyanok, mint a víz. Petőcz András azt is elárulta, hogy egyik legkedvesebb verse éppen róla szól.
Károlyi Csaba kritikus a feltámadt Kosztolányival folytatott párbeszédet, akiben az a legijesztőbb – írta –, hogy művei soha nem unalmasak.

Kiss Judit Ágnes költő is válaszolt kérdéseinkre, így kiderült, számára a novellista Kosztolányi a legfontosabb, de a szerzővel és Csáth Gézával azért nem játszott volna.