Károlyi Csaba kritikus a feltámadt Kosztolányival folytatott párbeszédet, akiben az a legijesztőbb – írta –, hogy művei soha nem unalmasak.
1. Mikor találkozott életében először Kosztolányival, és mire emlékszik ebből a találkozásból?
Sajnos, nem találkoztam vele, mert ő meghalt 1936-ban, én meg 1962-ben születtem. Hogy a műveivel mikor találkoztam először, azt nem tudom, egyszerűen nem emlékszem. Az biztos, hogy amikor általános iskolában a verseit tanultuk, akkor még nem tetszettek. Aztán előbb láttam a műveiből készült filmeket, minthogy olvastam volna azokat, erre talán emlékszem.
2. Mi volt élete legfontosabb Kosztolányival kapcsolatos élménye?
Az, amikor egyben végigolvastam az összes szépprózáját. Annak idején ugyanis ebből írtam a szakdolgozatomat a bölcsészkaron. Pontosabban a novellisztikájáról írtam főleg.
3. Ki a legfontosabb az Ön számára: a költő, a regényíró, a novellista, a műfordító vagy a publicista Kosztolányi?
A novellista és regényíró, illetve a kettő együtt az Esti Kornélban. És újabban megint sokat olvastam a publicisztikájából, elsőrendű! Talán az a legijesztőbb benne, hogy sohasem unalmas, de tényleg nem.
4. Melyik Kosztolányi szöveget értékeli a legtöbbre, és melyet a legkevesebbre?
Legtöbbre az Esti Kornélt, és nagyon nem szeretem az Ilona című versét, mert az hülyeség. Vagy például az Egy asszony beszél-sorozat novelláit is kedvelem (a Tengerszem című novelláskötet egyik ciklusa), sajnálom, hogy azokból nem lett egy könyv.
5. Melyik a 11. legszebb magyar szó?
Ló.
6. Mit mondana Kosztolányinak, ha szembe jönne az utcán?
- Ne féljen, uram, Ady nem támadt föl, csak Ön, de mondja csak: Babitsot szeretné?
- Nem ismerem Önt, uram.
- Sajnálom és megértem, honnan is ismerne. Biztosíthatom, hogy nem Esti megbízásából zaklatom. De képzelje, ma egy Esterházy Péter nevű író tartja életben Esti figuráját, mégse volt hiába teremtve.
- Őt se ismerem.
- Ezt viszont tényleg sajnálhatja. De miért akarta újra kezdeni az életet?
- Nem értem.
- Azt kérdeztem, és látja, nem is tegezem, miért akart ismét világra jönni, mikor Esti barátja meg nem akart?
- Nem is tudom.
- Hiszen azt mondta, hogy a halottak nagyon jó helyen lehetnek és nem is akarnak föltámadni…
- Azt nem én mondtam, hanem Esti.
7. Ha egyidős lett volna Kosztolányival és Csáth Gézával, játszott volna velük?
Ha egy városban laktunk volna, iskolás korunkban nyilván. Később már nem biztos. A legrosszabb egyébként az lehetett, mikor már ők sem játszottak egymással.
8. Mi az, amit áthagyományozna Kosztolányi munkásságából a 21. századra?
Az egészet.
9. Mi az, amire a leginkább kíváncsi lett volna a Kosztolányi-hagyatékból, amelynek nagy része egy második világháborús bomba következtében elveszett?
A feleségével, Harmos Ilonával kapcsolatos dolgokra. Az lett volna a legszebb, ha Kosztolányi is írt volna egy könyvet Kosztolányi Dezsőné címmel.
10. Babits Mihály így nyilatkozott: "Kosztolányi Dezső szavai épek, mint az egészséges testek, s jól tartanak, mint az erős test rostjai. Szilárdak, a magyar nyelv legjobb anyagából valók, s kibírják a korok időváltozását." Egyetért-e Babits Mihály szavaival?
Igen, azt hiszem, hogy jobban kibírják, mint Babitséi. Ha meg éppen látszik rajtuk az időváltozás, akkor pont az a szép. Mert mindig csak kicsit látszik. Csak amennyire még jó.
(Fotó: Zsámboki Mari)
