HTML

Bookfenc

Friss topikok

  • kovi1970 (törölt): Sam Harris az egyébként megfontolandó gondolatait, kevélységével rombolja. Több tiszteletet kelle... (2014.01.22. 18:36) Egy ateista naplója

Archívum

Linkblog

Fordulat az olvasásban

2010.08.23. 10:56 Costo

Harc a Kafka-hagyaték körül

Címkék: hír kafka hagyaték telegraph

2010 januárjában történt, hogy a bíróság felszólította a két idős örököst, akiknek megboldogult anyja Kafka-kéziratok egész kincsestárát őrizgette évtizedeken keresztül egy macskákkal elárasztott tel-avivi lakásban, hogy nyissa meg az irodalmi archívumot.

 

 

 

 

 

Az izraeli bíróság döntése reményt ébresztett a Kafkával foglalkozó tudósok körében, hogy a dokumentumok végre napvilágra kerülnek, és új fényt vethetnek a híres cseh író életére és munkásságára.

Remélik, hogy A per szerzőjének hagyatékában talán még egy befejezetlen regény is megbújhatott, azok között a papírok között, amelyek évtizedek óta vannak eltemetve Max Brodnak – Kafka barátjának, titkárának és egyben „végrendeleti végrehajtójának” – a jóvoltából.

A bírósági végzés jelentheti az irodalmi hagyaték felügyeletéért folytatott harc első fejezetének végét, amelynek abszurd fordulatai leginkább egy Kafka-regényre emlékeztetnek.

Most még csak Eva Hoffe és testvére, Ruth Wisler tudja, mi rejtőzhet a papírok között, amelyeket bankok széfjeiben helyeztek letétbe. A két idős nővér anyjuktól, Esther Hoffe-tól örökölte a kincseket, aki Max Brod titkárnője volt. Esther Hoffe végrendeletét Izrael nemzeti könyvtára támadja, kitartva a mellett, hogy Max Brod titkárnőjének nem volt joga ahhoz, hogy a dokumentumokat lányainak adja tovább.

A bíró 15 napot adott az örökösöknek, hogy egyezségre jussanak a könyvtárral, ellenkező esetben a páncélszekrények a beleegyezésük nélkül fognak megnyílni, hogy a papírokat végre rendszerezhessék.

A kafkai perlekedés a széfek tartalma körül – amelyekből ötöt Izraelben, egyet pedig Zürichben őriznek – immáron 80 éve húzódik, nagy fejtöréseket okozva.

 

Kafka, aki 1883-ban született Prágában, kevéssé ismert zsidó íróként halt meg 1924-ben, tuberkulózissal kapcsolatos szövődmények következtében. Életében igen kevés műve jelent meg, viszont egy sor publikálatlan művet hagyott hátra, amelyek közül több is befejezetlenül maradt.

Tudvalevő, hogy halála előtt azt kérte barátjától és egyben titkárától, Max Brodtól, hogy gyűjtse össze minden naplóját, levelét és kéziratát és égesse el azokat.

Max Brod azonban semmibe vette barátja végrendelkezését, majd hozzáfogott a művek szerkesztéséhez és publikálásához. 1939-ben, amikor a nácik elözönlötték Csehszlovákiát, Brod újra megmentette a kéziratokat a pusztulástól: bőröndökbe gyömöszölve Tel Avivba vitte a hagyatékot.

Nélküle olyan művek vesztek volna el örökre, mint Az átváltozás, A kastély, vagy az Amerika.

Miután Tel Avivba érkezett, titkárként és házvezetőnőként alkalmazta Esther Hoffét.  Néhány dokumentumot ugyan közgyűjteményeknek és múzeumoknak adott át, ám miután meghalt, a hagyaték fennmaradó részét érintő felelősség is titkárnőjére maradt.

A következő negyven évben Kafka összes kézirata, képeslapja, vázlata egy rakásban hevert felhalmozva egy elhanyagolt, nyirkos első emeleti lakásban, ahol több tucat macska járhatott szabadon.

 

Nurit Pegi, aki doktori disszertációját Max Brodról írja, azt állította, hogy a tudósoknak eddig találgatásokra kellett hagyatkoznia, vajon mit tartalmazhat a Kafka-hagyaték. Mint mondta, felháborító, hogy 40 éve senki nem kapott engedélyt rá, hogy lássa a dokumentumokat, ráadásul egy olyan nő miatt, aki azt állította, hogy az örökségét védi.

Hoffe asszonyt megvádolták azzal is, hogy bizonyos tételeket értékesített a felbecsülhetetlen értékű kincsből. Egy ízben csempészés gyanújával le is tartóztatták a Tel Avivi Ben Gurion repülőtéren. A rendőrség Kafka által írt leveleket és egy útinaplót talált a csomagjában.

Hoffe ezek után beleegyezett, hogy Izrael állam rendszerezze a gyűjteményt, de a gyanú, mely szerint a legértékesebb darabokat Hoffe asszony elrejtette, tovább élt.

1988-ban, a Sotheby’s árverésén – több mint 300 millió forintnak megfelelő összegért – eladta A per eredeti kéziratát egy könyv-dílernek, aki a német kormány nevében intézkedett.

A küzdelem újra fellángolt, amikor Hoffe asszony 2008-ban, 101 éves korában elhunyt és lakását, valamint papírjait két lányára hagyta.

Meir Heller, az Izraeli Nemzeti Könyvtár ügyvédje elmondta, hogy „Max Brod végrendelete arra utasította Esther Hoffét, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket és közgyűjteményekben helyezze el a kéziratokat. Ő ezt elmulasztotta, és most a lányaira akarja hárítani a felelősséget.”

Ám az örökösök fellebbeznek a döntés ellen, hiszen egy ügyvéd szerint Max Brod végakarata nem zárja ki, hogy Esther Hoffe a kéziratot eladja, vagy lányaira hagyja.

(Forrás: Telegraph)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bookfenc.blog.hu/api/trackback/id/tr462240692

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása