Az utóbbi évtizedekben fellazulni látszanak a krimi-irodalom műfaji keretei: a hagyományos cselekvésszövést újabb és újabb narratívák építik le, majd fel; elég csak Dürrenmatt, Pynchon, Auster vagy Robbe-Grillet kísérleti detektívregényeire gondolni. Napjainkban egy új műfaj követeli az őt megillető helyet a krimi-irodalom sötét tónusú palettáján: az amerikai gyökerekkel rendelkező skandináv femikrimi, amely Sara Blaedel Bízz bennem című könyvével köszönt be Magyarországra.
A femikrimi kifejezést hallva az olvasók többsége valószínűleg több-kevesebb sikerrel be tudja lőni a kifejezés hozzávetőleges jelentését. Mégis bajos volna azt állítani, hogy egzakt módon meg lehetne határozni: pontosan mit is jelent a „femikrimi", milyen műfaji jegyekkel és milyen előírásokkal rendelkezik.
Nagyjából mindenki egyetért abban, hogy a femikrimi erős szálakkal kötődik a „sisters in crime"-nak nevezett műfajhoz, és olyan szerzőknek tartozik köszönettel, mint Sue Grafton és Sara Paretsky. Annemette Hejlsted, a koppenhágai egyetem docense 10 pontban foglalta össze a műfaj szabályait. Miszerint:
1. A femikrimit nők írják.
2. A femikrimik főhőse mindig (nyomozó)nő.
3. A femikriminek állandó tulajdonsága a nemi-politikai jelleg.
4. A női detektívek általában profik, hivatásosak: újságírók, rendőrtisztek, magánnyomozók. Cselekedeteik és nyelvük a nemek közti egyenlőtlenségre irányítja rá a figyelmet.
5. A női nyomozók szexuális értelemben aktívak, de nem feltétlenül heterók. A bűntények rendszerint összefüggnek a férfi és nő között fennálló hatalmi viszonyokkal és szexualitással: gyakori téma a nemi erőszak, a megtorlás, a diszkrimináció.
6. A femikrimi műfajában az elkövetők egyaránt lehetnek férfiak vagy nők, de az is biztos, hogy indítékaik eltérőek. A nők által elkövetett bűntények hátterében személyes vagy erkölcsi jellegű okok bújnak meg, míg a férfiak általában szexuálisan motiváltak.
7. A femikrimi úgy tekint a nemiségre mint konstrukcióra. A bűntények magyarázatánál soha nem a biológiai jellegű dominál, sokkal inkább a szociológiai vagy pszichológiai: a femikrimi úgy láttatja a nemiséget, mint ami a politikai, a szociális és a gazdasági folyamatok eredményeképpen létrejött, ily módon nem szükségszerű konstrukció.
8. A femikrimi a modern nő életét ábrázolja és egy kortárs világban játszódik, amelyet - kimondva vagy kimondatlanul - a férfiak dominanciája határoz meg.
9. A femikrimi cselekménye - amelyet szoros szálak fűznek a thrilleréhez - a nyomozónő életére és konfliktusaira fókuszál. A femikrimi legalább annyira belefeledkezik a 'Másik' kérdésébe, mint amennyire a bűntény kiderítése érdekli.
10. A femikrimiben a környezet és a karakterek női nézőpontból mutatkoznak meg.
Nem lenne meglepő, ha a programszerű tíz pont heves ellenkezést váltana ki, akár a teoretikusok, akár a szerzők részéről. A „szabályok" rendszere elég kategorikusnak tűnik és némelyike nem teljesen világos. A pontok nagy része összefügg, sőt az egyes tételek gyakran el sem választhatók egymástól. Némelyik mintha többször szerepelne, hol hosszabban, hol rövidebben kifejtve. A pontok között akadnak tisztázásra szorulók is: miért írhatnak a femikrimi műfajában csak nők? Vagy csak női név alatt lehet femikrimit megjelentetni?
A femikrimi és elmélete még alakulóban van, és valószínűleg nagyon nehéz lesz olyan definíciót alkotni, amely nem szűkíti le a határokat annyira, hogy fontos szövegeket zárjon ki a műfaji kánonból. A femikrimi sikere azonban nem lesz kétséges, ha a krimi-irodalom hagyományrendszeréből építkezve és a női nézőpontot érvényesítve létre tud hozni egy saját nyelvet és regénystruktúrát, amelyen keresztül meg tudja világítani a társadalmi nem kérdését és a kultúra hatalmi viszonyait. Ha úgy tud rákérdezni férfi és nő, kirekesztők és kirekesztettek, elnyomók és elnyomottak viszonyára, hogy közben párbeszédet alakít ki mind a tudományos világgal, mind az olvasóközönséggel.
Tavasztól a magyar olvasónak is könnyebb dolga lesz, ha ki akar igazodni a femikrimi eleddig homályosnak tűnő világában. A Nyitott Könyvműhely kiadó által gondozott, a műfaji elnevezést magára öltő új sorozat első tagjaként Sara Blaedel kötete - a Bízz bennem - lát napvilágot.
Sara Blaedel Dánia egyik legnépszerűbb szerzője, aki kilenc évig dolgozott újságíróként, majd saját kiadót alapított. Több tudományos művet publikált, emellett immáron három regényének is visszatérő alakja Louise Rick nyomozónő, aki ezúttal egy olyan sorozatgyilkos nyomára bukkan, aki internetes társkereső oldalakon keresztül cserkészi be áldozatait, és aki - kihasználva a web kínálta lehetőségeket - álnevei mögé rejtőzve képes arctalan maradni. Így Louise-nak nem marad más választása, mint magára öltenie a következő áldozat szerepét és megpróbálni előcsalogatni a gyilkost a képernyő mögül.
