Bookfenc

Mit tesz egy könyv az olvasóval? Lehet-e egy könyv oka egy gyilkosságnak? John Lennon gyilkosa a Zabhegyezőt olvassa. Az Összeesküvés-elméletben a taxisofőrt alakító Mel Gibson kényszeresen gyűjti a Zabhegyezőt, de soha nem olvassa el. Nem is gyilkol olyan sokat.

Ady Endre életműve folyamatos (újra)értelmezések tárgya. Legutóbb az Új versek megjelenésének 100. évfordulója alkalmából rendezett Én nem vagyok modern? című 2006-os konferencia, illetve 2008-ban a Nyugat-év adott erre alkalmat. Az alábbiakban azonban nem az Ady-életmű recepciójához kívánunk hozzájárulni, hanem egy irodalomtörténeti érdekességgel szolgálunk. Három levelezőlapot teszünk közzé, melyek mindegyikét Ady Endre írta saját kezűleg öccsének, Ady Lajosnak Párizsból, 1910-ben.

A millenium lázas évének májusában, miközben a felfordult fővárosban ünnepségsorozatok követik egymást, és annyian vannak, hogy szabad szobát sem lehet találni, egy körülbelül húszfős társaság zötykölődik a személyvonaton. Többen Münchenből jönnek, Hollósy Simon köreiből. A társaságnak tagja még Réti István, Ferenczy Károly, Grünwald Béla, Thorma János. Nagybányára mennek, festőiskolát alapítani.

Trevor Reznik gépész legfontosabb tulajdonsága, hogy már egy éve nem alszik egy szemhunyásnyit sem. Éjszakáit vagy egy szajhánál, vagy egy repülőtéri kávézóban tölti. Ha hazaér, bekapcsolja a tévét, közben olvasni próbál, de inkább elaludni. Azonban soha nem jut túl az alvás határán: vagy a szivargyújtó kattanása ébreszti fel, vagy egy kezéből kieső tárgy. Ami lehet A félkegyelmű is éppenséggel…

Ha annyira szeretné megkaparintani a könyvet, mint ahogy Quinn szeret gyalogolni az Üvegvárosban, fennáll a veszély, hogy – mint Quinn, akinek legjobban azok a gyaloglásai sikerültek, mikor úgy érezte, nincs is sehol – kiderül, hogy a könyv, kedves olvasó, amit épp a kezében tart, nincs is sehol. A kísérleti detektívregény-sorozat (vagyis: az Üvegváros, a Kísértetek és A bezárt szoba trilógiája) Auster leghíresebb, egyben legkeresettebb műve. Először 1991-ben jelent meg az Európa Kiadónál a Modern Könyvtár sorozatban, (a sorozat többi darabjához képest igencsak vastag gerinccel), aztán 2004-ben másodszor. Egy ideje hiánycikk, a belőle készült remekbeszabott képregényadaptáció, a Tükörváros azonban (még) kapható.

A Lost 2. évadának harmadik része az Orientation címet viseli: arra a tájékoztatófilmre utal, amelyet a bunkerben találnak Desmond utasítása alapján. A szigetlakók némelyike ugyanis kételkedik a gombnyomogatás értelmében, vagyis abban, ha az állomás számítógépébe – mint ahogy Desmond állítja – nem ütik be 108 percenként a megfelelő kódot, az mindannyiuk, sőt az emberiség végét jelentené. Desmond ezért elárulja, hol rejtőzik a tájékoztató film – amely persze csak egy lehetséges választ adhat a világmegváltó számítógépben való hit kérdésére. A rejtekhelynek megvan a maga bukéja: a film a könyvespolcon lapul, egy megfelelően misztikus kisregény: Henry James A csavar fordul egyet című műve mögött.

A Hellboy második részét, Az aranyhadsereget is Magyarországon, az etyeki Korda Stúdióban forgatták. Ám a film magyar vonatkozásai nem merülnek ki ebben. Azon túl, hogy néhány sztárstatiszta is szerepel a Hellboyban - Kamarás Iván például a tizenkettedik percet már nem éli meg -, egy magyar nyelvű könyv is felbukkan egy pár másodpercre. Nuada herceg, az emberiségre törő fantáziavilág vezére nem más könyvet tart a kezében, mint A világjárás hősei című sorozat egy példányát. Igaz, elég gyorsan elhajítja.

Tudvalevő, hogy a pingvinek a szárazföldön nagyon esetlen lények és néha nekimennek a konyhaajtónak. Ezért, ha nincs más dolguk, szeretnek egy helyben állni, és órákon keresztül bámulni maguk elé. Az már kevésbé közismert, hogy a pingvinek lelki élete sokkal bonyolultabb, mint például a kutyáké vagy a macskáké. Aki mélyebb ismeretekre vágyik, és netán a pingvin tartásáról is meg akar tudni egy s mást, legjobb, ha nem a Házikedvencek a sarkvidékről című kiadványt veszi kézbe, hanem Andrej Kurkov regényét lapozza át, mert abból még az is kiderül, hogy a pingvinek ünnepélyes külsejük miatt jól mutatnak a VIP-temetéseken is, ami nem kevés pénzt hozhat a házhoz.

„A Könyvtár olyan gömb, amelynek középpontja bármelyik hatszög, és kerülete felfoghatatlan” – írja Borges, és megtalálni a könyvek végtelen labirintusában azt a példányt, amelyben ezt írja, akkora dicsőség, mint a sivatag labirintusában életben maradni. Ha sikerül, a Garay utcában érdemes körülnézni, mert ott található az Alef, az a hely, ahol a világegyetem minden helye megtalálható. Ez jelentősen lerövidítheti a keresést. Borges első magyar nyelvű kötete a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban jelent meg, Körkörös romok címmel, 1972-ben. Az Európa Kiadó adta még közre munkáit, több kötetben, a ’80-as és a ’90-es évek végén - és tette ezt újra 2008-ban.

Egy könyv mind felett. Több kiadást is megért. Ennek okán nem olyan ritka, mégis nehezen hozzáférhető. Az első magyar nyelvű kiadás papírborítóján szereplő Aragorn egy bajszos Rákóczi-huszárra emlékeztet. A nagy példányszámú kiadásai ellenére mutatkozó hiány azt jelzi, hogy gazdái úgy ragaszkodnak a könyvpéldányokhoz, mint Frodó a gyűrűhöz. Talán ezért is jelent meg Tolkien meséje újra az Európa Kiadó gondozásában.