Mit tesz egy könyv az olvasóval? Lehet-e egy könyv oka egy gyilkosságnak? John Lennon gyilkosa a Zabhegyezőt olvassa. Az Összeesküvés-elméletben a taxisofőrt alakító Mel Gibson kényszeresen gyűjti a Zabhegyezőt, de soha nem olvassa el. Nem is gyilkol olyan sokat.
A pszichológia ismeri a Werther-effektust, amikor valaki egy irodalmi mű hatására öngyilkosságot követ el. Körülbelül kétszáz évvel Goethe művének megjelenése után Mark David Chapman, miután 1980. december 8-án lelőtte John Lennont, Salinger Zabhegyező (The Catcher in the Rye) című művére hivatkozott, mint az okra, amely megmagyarázza a gyilkos tettet. Chapman már a gyilkosság előtti napokban is úgy viselkedett, mint aki teljesen azonosult Holden Caulfielddel, a Zabhegyező főhősével. A gyilkosságot megelőző este felhívott egy prostituáltat a szállodaszobájába, és pontosan úgy viselkedett vele, mint ahogy Holden tette azt a Zabhegyezőben. Chapman a gyilkosság után nem próbált elmenekülni, hanem - Holdenhez hasonlóan - földre dobta fegyverét, és levette a kabátját, hogy a rendőrök lássák: fegyvertelen. Majd elővette a Zabhegyezőt és olvasni kezdte egy utcai lámpa alatt állva. Állítólag azt írta a könyvbe: „Ez a vallomásom".
Chapman a gyászkeretes napot megelőzően, december 7-én este felhívta a feleségét, aki állítólag éppen akkor fejezte be a könyv olvasását, miután a férje egy példányt ajándékozott neki, azzal a megjegyzéssel, hogy ha elolvassa, majd jobban megérti őt... A könyvet Holden Caulfieldként írta alá, csakúgy, mint zsebbibliáját, amelybe ugyanezt a nevet rögzítette.
A Zabhegyező példányai az Összeesküvés-elmélet című filmből
Sokan nemcsak egy őrült ámokfutását látják a történetben, hanem összeesküvés-elméletet feltételeznek mögötte. E szerint Chapman csak eszköz lett volna és nem neki állt érdekében hétszer meghúzni a ravaszt - persze ezt a tételt nem sok minden bizonyítja. Erre a feltételezésre játszik rá az Összeesküvés-elmélet című film is, amelyben Mel Gibson egy taxisofőrt játszik, aki felettébb különös módon állapítja meg az összefüggéseket bizonyos tények között. Hisz például abban, hogy a Nobel-díjasok ondómintáit egy jégpálya alatt őrzik, de abban is, hogy a NASA földrengéseket képes előidézni, hogy az elnök életére törjön.
Mel Gibson és a Zabhegyező az Összeesküvés-elmélet című filmből
Jerry maga is egy összeesküvés szereplője, aki próbál kilábalni szorult helyzetéből, próbál emlékezni a múltjára - és közben kényszeresen vásárolja a Zabhegyezőt. Persze soha nem olvassa el. A film egyértelmű utalásai a John Lennon gyilkosságra és annak körülményeire - Lennon-poszter a falon a gyilkosság dátumával, kényszeres Zabhegyező-vásárlás, egy gyilkosság titka, amit a thriller szabályai szerint egészen a film végéig nem tudni, ki követett el és miért - szóval ezek az analógiák Chapman sztorijával felvetik azt a kérdést is: hogyan zárult volna a történet vége (vagy legeleje), ha Jerry ténylegesen elolvassa a könyvet? És persze a Lennon-sztorira is visszavonatkoztatható: mi történik, ha Chapman nem olvassa a könyvet? A kérdés lehet, hogy csupán egy koholmány, egy összeesküvés az irodalom ellen: a filmben két ember is ártatlan olvasmánynak titulálja a könyvet. Az egyik egy idős fekete úr, akivel Jerry akkor találkozik, amikor megvásárolja a könyvet, a másik Jerry kiszemelt szerelme, Alice, aki megrökönyödik azon, hogy Jerry nem olvasta Salinger e művét, mert ő igen, ráadásul kötelező olvasmány volt.
John Lennon poszter Jerry szobájának falán
Mindenesetre valószínűleg annyi értelmezői önkény kell hozzá, hogy a Zabhegyezőt egy gyilkosság okaként határozzuk meg, amennyi elég lenne ahhoz, hogy a gyilkosságot meg nem történtté nyilvánítsuk. És ezzel ez a cikk is felszámolná önmagát.
