Bookfenc

Szabó Tünde, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola Könyvműves szakjának végzős diákjaként 2008-ban gondolta újra Dévai Bíró Mátyás Orthographia Ungarica című művét. Az eredmény egy egyetlen példányban készült műremek. (Balogh Sándor írása)

Kapolcson különleges programsorozattal vártuk a látogatókat a könyvudvarban, 2010. július 23. és augusztus 1. között. Aki nem volt ott, erről maradt le.

Ashley Naftule négy évig dolgozott a használt könyv kereskedelemben. Személyes tárgyai tekintélyes részét adta el könyvesboltoknak, és több ezer tételt vásárolt saját üzlete számára, különböző úriemberektől – és totálisan ostoba alakoktól. Íme, azok a bűnök, amelyektől óvakodnunk kell, ha nem akarjuk felbőszíteni a becsüst, akitől könyveink – minél magasabb – ellenértékét várjuk.

Aleksandar Zograf, szerb képregény-rajzolóval álombéli tájakon barangolva beszélgettünk a Gödör teraszán balkáni válságról, a másik megtapasztalásáról, önmagunk megértéséről, az empátia lehetőségéről és a képregények születéséről.

Lakatos Istvánnal, a Lencsilány szerzőjével a 6. Magyar Képregényfesztiválon találkoztunk, és első kötetéről, a rajzolás nehézségeiről, traumákról, szerelemről, valamint régi és leendő munkákról beszélgettünk.

Aleksandar Zograf Pszichonauta című kötetében élve boncolja fel önmagát. Mellkasát felhasítva, fejét levéve, szívét-lelkét – de legfőképpen álmai tudatát – kitárva vált alakot, bújik mások bőrébe, hogy megértsen valamit a körötte lejátszódó eseményekből, és abból a háború sújtotta, majd NATO-bombázta Szerbiából, amelyet elevenen megnyúztak, és ahol minden csupa hús-vér valóság.

Szegedy-Maszák Mihály nemrégiben megjelent Kosztolányi Dezső című monográfiájának előszavát közöljük.

Az Egyesült Államok első elnöke két kötetet is elmulasztott visszavinni, amelyet 1789-ben kölcsönzött ki a New York Society Library-ból, így a bírság azóta 300 ezer dollárra emelkedett.

Az Alice kalandjai Csodaországban című mű eredeti kéziratát, amelyet az író egy Alice Liddell nevű kislánynak ajándékozott, és kalandos utat járt be, a British Library tette közzé az interneten. A kötet minden lapjáról fotó készült, így a mese az eredeti, a szerző által készített illusztrációkkal együtt olvasható.

Az embernek két lába van, a kutyának négy – biztosnak látszó megkülönböztetés. A kutya ugat, az ember beszél: ezt a tételt is megbízható tapasztalatok támasztják alá. Habár, egyesek állítják: a kutya majd’ megszólal. De ha valóban megszólal, állat-e még, vagy már négylábú ember?