A millenium lázas évének májusában, miközben a felfordult fővárosban ünnepségsorozatok követik egymást, és annyian vannak, hogy szabad szobát sem lehet találni, egy körülbelül húszfős társaság zötykölődik a személyvonaton. Többen Münchenből jönnek, Hollósy Simon köreiből. A társaságnak tagja még Réti István, Ferenczy Károly, Grünwald Béla, Thorma János. Nagybányára mennek, festőiskolát alapítani.
Réti István, az alapítók egyike A nagybányai művésztelep című könyvében - amely 1954-ben jelent meg, posztumusz kötetként - tárgyalja a festőiskola születésének és életének körülményeit és magukról az alkotókról is kiváló jellemrajzot és összefoglalást nyújt. A néhol már szinte regényes formában megírt monográfia olyan elbeszélői pozícióból szólal meg, melynek köszönhetően a szöveg egyrészt nagyon belső és személyes módon tárulkozik ki - Réti a barátairól és művésztársairól írt -, másrészt a visszatekintés révén reflektált is lesz. Mégis, valahogy az emlékező és elbeszélő személye kimarad az írásból.
Réti öt embert nevez meg, akik a nagybányai iskola alapító, a mozgalom elindítói voltak. Ők: Hollósy, Ferenczy, Grünwald, Thorma és maga Réti István, aki állítja, hogy az iskola születésében döntő szerepe Hollósy Simonnak volt. Ő volt a centrum, benne és az ő müncheni iskolájában kell keresni a művésztelep gyökereit. Ehhez az is hozzá tartozott, hogy akkoriban az út Münchenen keresztül vezetett Párizsba, a művészet városába.
Ferenczy Károly váratlanul csatlakozik a társasághoz, hogy családjával Nagybányára utazzon. Úri mivolta szöges ellentétben áll Hollósy kissé bohém alakjával. Ferenczy lassan akklimatizálódik, mégis a nagybányai művésztelep egyik legmeghatározóbb egyénisége lesz.
Thorma János két évet tölt Münchenben, ahol Hollósy hívéül szegődik, majd egy párizsi kitérővel Nagybányán köt ki. Leghíresebb képe, az Aradi vértanúk, amelynek láttán a 48-as honvédek elsírják magukat a meghatottságtól.
A nagybányai művésztelep létrejötte páratlan összefogás eredménye. Úgy látszik, a millenium optimizmusa és lelkesedése átragadt minden emberre és minden hatóságra. Nagybánya polgármestere hivatalosan hívta meg Hollósyt és iskoláját a városba, maga a város pedig bizonyos kötelezettségek fejében hajlandó volt ígéretet tenni arra, hogy az iskolának nagyobb műtermet építtet. Sőt a vasúttársaság 40 festő részére ingyen menetjegyet biztosított.
Később olyan hírességek látogatják meg a nagybányai telepet, mint Kiss József, a Hét szerkesztője - aki verseinek készülő díszkiadásához a nagybányaiakkal akarja elkészíttetni az illusztrációkat -, vagy Szinyei Merse Pál, aki egyenként látogatta végig a telep festőit.
Talán az első olyan festőiskola volt Magyarországon, amely a szélesebb közönség köreiben is egyöntetű tetszést aratott. Meghonosította a plein-air festészet technikáját és a naturalizmus stílusjegyeit.
Az itt nyilvánosságra bocsátott képeslapot hárman írták alá: Réti „Pista", Ferenczy Károly, Thorma János - mindhárman a nagybányai művésztelep legbelsőbb köréhez tartoztak.
