HTML

Bookfenc

Friss topikok

  • kovi1970 (törölt): Sam Harris az egyébként megfontolandó gondolatait, kevélységével rombolja. Több tiszteletet kelle... (2014.01.22. 18:36) Egy ateista naplója

Archívum

Linkblog

Fordulat az olvasásban

2010.08.18. 11:12 Costo

Ady Endre, Párizs, 1910

Címkék: világ képeslap ady endre szabadkőműves bibliofil pesti hírlap ady lajos neues pester journal autográf

Ady Endre életműve folyamatos (újra)értelmezések tárgya. Legutóbb az Új versek megjelenésének 100. évfordulója alkalmából rendezett Én nem vagyok modern? című 2006-os konferencia, illetve 2008-ban a Nyugat-év adott erre alkalmat. Az alábbiakban azonban nem az Ady-életmű recepciójához kívánunk hozzájárulni, hanem egy irodalomtörténeti érdekességgel szolgálunk. Három levelezőlapot teszünk közzé, melyek mindegyikét Ady Endre írta saját kezűleg öccsének, Ady Lajosnak Párizsból, 1910-ben.

 

Ady először 1904 januárjában utazott Párizsba, Léda asszony bíztatására, de 1908 és 1911 között minden évben járt Párizsban. A költő és a város kapcsolatáról külön tanulmányt lehetne írni. Ady Lajos tanúsága szerint bátyja - leszámítva az első, felfedező és útkereső kalandot - többnyire Pestről menekülve utazott Párizsba. Ahogy egy levelében írja öccsének: „Annyi csapás és viszály után végre Párizs felé. Beleugrottam mint az üldözött vadkecske a mélybe!" Ady ötödik párizsi útját Lajos szorgalmazza, olyannyira, hogy ő vált jegyet és teszi fel a délutáni gyorsvonatra Endrét, aki öccséhez írott párizsi leveleiben többnyire betegségére és pénzügyi gondjaira, valamint Léda asszonnyal való megromló kapcsolatára panaszkodik.

 

Szembetűnő, hogy Ady Lajos már-már titkári státuszba kerül bátyja mellett. A levelekből kiderül, hogy rendszeresen intézi a költő ügyeit: Endre információt kér, utasít, intézkedtet, Lajos pedig mindent megtesz, hogy bátyja igényeinek és elvárásainak eleget tegyen. Érdekes adalék, hogy Ady Lajosnak is voltak szépírói ambíciói, álnéven publikál néhány novellát, azonban hamar elnémul, amelyben minden bizonnyal szerepe van a talán kicsit mitikussá nagyított levélrészletnek is. „Dobd el azt a nyomorult pennát, égesd el azt a szamár írást!... Egy családból elég egy bolond!... Többet nem tudna elviselni szegény édesanyánk. Ne írj verset vagy novellát, ha lelked van, édes öregem!" - írja Ady az öccsének. A szépírói ambíció elhal Ady Lajosban, de az irodalomtörténészi nem: 1923-ban, négy évvel a költő halála után kiadja Ady Endre című munkáját, mely rengeteg életrajzi adattal szolgál, így a biográfiával számot vető irodalomtörténeti kutatások forrásmunkája.

 

Minden jel szerint az itt közlésre kerülő képeslapok ismeretlenek, legalábbis nem szerepelnek a Belia György által szerkesztett Ady Endre levelei című gyűjteményben. 1910 februárjára datálódik mindhárom levél. Az alábbiakban közöljük az olvasatokat.

 

 1. képeslap:

 

Édes Lajoskám, menj föl Biróhoz, vagy a Pesti Hírlapnál Katona Bélához[1]. A P.N. nem arravaló. Én nyögök és félek, utolsókat nyögök. Írj minél gyakrabban. Légy mérsékelten Bertus[2] segítségére. Mi van Itókával[3]? Írj. Mindenről írj. Szilágyit[4] ölelem. Bandi

1910. II. 12.

 

A képeslap másik oldalán: „Pénz még nem jött sehonnan sem."

 

2. képeslap:

 

Édes Lajoskám, a „N.P.J."[5] után megérkezett a Pesti Napló pénze is. Levonással persze. Éppen jó. Most végleg szakítok e díszes társasággal. Mi van az új szabadkőmíves lappal?[6] Itt, Diósyéknál[7] - mint írtam - nagy bajok vannak. Én is fenerosszul vagyok. Írj. Nagyon ölel Bandid.

 

A képeslap másik oldalán: „Szilágyit és igaz barátaimat, [...] ölelem."

 

3. képeslap:

Édes Lajoskám, a N.P.J-tól is megkaptam a pénzemet száz koronát... A Pesti Napló leközölte a tárcámat, mint ma látom. A cikket még nem. Mindenesetre menj föl hozzájuk s küldess némi pénzt. Révész[8] is küldesse a pár garast. Schöpflinnek szólj, hogy a múltkor megjelent s legujabban napvilágot látott versemet, illetve novellámat küldje el azonnal. Írj, tudass mindenről.

Ölel, csókol

Endre

Szilágyi írjon.

1910.02.19.

 

 

Köszönjük Fráter Zoltán irodalomtörténésznek a segítséget.

 


[1] Katona Béla: A Pesti Hírlap újságírója

[2] Bertus: Brüll Berta, Léda húga

[3] Itóka: Ady Endre nevezte el így Bölöni György későbbi feleségét, Márkus Otíliát

[4] Szilágyi Sándor: latin-görög szakos tanár, Ady Lajos kollégája a Markó utcai gimnáziumban

[5] N.P.J.: Neues Pester Journal, német nyelvű politikai napilap

[6] A kérdés minden bizonnyal a Világ című szabadkőműves folyóiratra vonatkozik, amelynek első száma 1910. március 30-án jelent meg Budapesten

[7] Ady Diósyék alatt Léda asszonyra, született Brüll Adélra és férjére, Diósy Ödönre utal

[8] Révész Béla: Ady Endre jó barátja, A Pesti Napló szerkesztőségében ismerkedtek meg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bookfenc.blog.hu/api/trackback/id/tr382230214

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása